Sajnáljuk

Sziasztok, cukkerborsók!
Nyugalom, semmi komoly dolog nincsen, csak szeretnénk elnézést kérni, amiért ilyen hosszú ideje nincs új rész. De ne aggódjatok, hamarosan jelentkezünk.
Mellesleg, szeretnénk megköszönni, hogya kihagyás ellenére is kitartorok mellettünk, jól esik látni, hogy szeretitek a blogot. (Azt mondjuk nem szeretjük nézni, hogy egyre több hasonló történet lesz, de persze nem foglalkozunk vele. Ha valamit másolnak, az már biztos, hogy jó, nemde?)
Hamarosan jelentkezünk, remélhetőleg olyan bejegyzéssel, amiben nem felesleges rizsa van, hanem egy új rész.

NLIL - 3. rész | Városnézés a fiúkkal :$

Sziasztok, Mosolygombóckák!

Sok-sok kihagyás után most itt vagyunk, egy új résszel, s szeretnénk bocsánatot kérni, amiért ennyit kellett rá várni, de egyszerűen nem jött az ihlet, s ez a rész is elég lapos lett, de ígérjük, a következő jobb lesz. (Előre is elnézést a képekért, de ezekkel is éreztetni akarjuk, hogy a sablonos blogokban hogyan oldják meg a leírás kérdését) Egyébként hogy tetszik az új design, gyerekek? :) 

Reméljük tetszeni fog nektek, és, ha már sablon blogon vagyunk: pipálni, komizni, feliratkozni ér :$$ Oké, befejeztem.

Jó olvasást! :)

Lily J. S. & Aria H. xx

*Sarah szemszöge* 

Miután kaptunk száraz ruhát, és vacsorát is, mert ugye ez így nagyon rendes ettől az öt ifjú gentlemantől, távozni készültünk. De Harry és Zayn az ajtóba álltak, megfosztva minket a kijutás lehetőségétől. Ijedten néztünk körbe, eltúlzott mozdulatokkal, amolyan "mi most nagyon meg vagyunk ijedve" arccal bámultunk a körülöttünk legyeskedő hapsikra, de ők egy szívdöglesztő mosollyal eloszlatták minden kétségünket. 

- Ne, maradjatok még! Aludjatok itt - szólalt meg Zayn. Szerintem abból nem csak alvás lett volna.

- De hiszen nem is tudják, hogy itt vagyunk - felelte Jessica, kissé értetlenül nézve a srácokra, akik szomorúan biggyesztették le alsó ajkaikat, kifejezve, hogy őket mennyire megviseli az elmenetelünk. Szerintem pont, hogy örülnek neki, de oké. 

- Itt vagytok a szomszédba, mi baj lehet? - megjelenik Isten és elviszi a lányokat, elfoglalják a földönkívüliek a földet, terroristák eltérítenek egy gépet, ami pont a One Direction rezidenciába csapódik. 

- Igazad van, semmi baj nem lehet.

- De azért jobb lenne szólni anyának - szóltam én is közbe, s már tárcsáztam is anya számát. - Szia, anya.

- Szia, kincsem, mi újság? 

- Itt aludhatunk a One Direction-nél? Ők ajánlották fel - vágtam azonnal bele, nem kerülgetve a forró kását.

- Persze, de vigyázzatok magatokra! - hölgyeim és uraim: egy igazán felelősségteljes anyuka válaszát hallhattuk egy elég abszurd kérdésre.

- Gond letudva, anya megengedte - villantottam ki sárga fogaimat, mire mindenki egy emberként kezdett ujjongani.

Harry-ék megmutatták a szobánkat, én meg be is mentem és leültem az ágyra. Körbenéztem, a szoba egyszerű de nagyszerű volt. Világos falak, világos szekrények, szinte megvakultam odabent, de ettől eltekintve szép kis szoba.
- Sarah, gyere, a fiúk terveznek valamit!! - rontott be Jess az ajtón, hatalmas vigyorral az arcán, szinte majdnem pofára esve a nagy lendület miatt.
- Azért próbálj meg talpon maradni! - nocsak, Gundel Takács Gábor rögtönzött vetélkedőt tart a lányoknak? Szegények az első kérdésnél kiesnének.
Jess felnevetett.
- Oké.
Nem folytattuk tovább az eszmecserét, mert nem volt több mondanivalónk, meg eleve nem erősségünk a kommunikáció, ezért fogtuk magunkat és eszeveszett sebességgel leszáguldottunk a lépcsőn, hogy végre megtudjuk, mit terveznek a fiúk.
- Lám, lám, kiket látnak szemeim? - csak nem két tudással nemigen rendelkező ribancot? 
- Hihihi - kuncogott Jess, majd pironkodva fordult el, hogy ne kelljen újra Zayn szemébe néznie. Valószínűleg Malik azt sugallta a tekintetével, hogy megöli a lányt, máskülönben nem sütötte volna le a szemét ilyen hirtelen.
- Van kedvetek megnézni a várost? - kérdezte Harry nagylelkűen, büszkén kihúzva magát, mintha nemrég kapta volna meg a Nobel-díját.
- Persze, úgyis nemrég költöztünk ide, kíváncsiak vagyunk a városra - mosolyogtam, Jessica pedig egyetértően bólogatott mellettem, mert nyilván nehéz lett volna rávágnia egy "igen, én is így gondolom"-féle kijelentést.
- Oké, akkor induljunk.
Odakint nagy veszekedés kerekedett azon, hogy ki vezesse azt a tragacsot, amit a fiúk kocsinak neveznek. Ahhoz képest, hogy állítólag sok pénzük van, a járgányuk ezt nemigen tükrözi.
- Én nem vezetek - szögezte le Harry azonnal. Persze, hiszen vezetés közben nyilván nehéz a lányokat bámulni. 
- Én sem! - mondta Niall.
- És én sem! - tette hozzá Zayn.
- Nem ér, akkor csak én maradtam - sóhajtott Louis szomorúan, majd lehajtott fejjel beült a volán mögé, aztán elfordította a kulcsot. - Üljetek be, seggfejek, vagy itt maradtok!
- Oké - vágták rá egyszerre a fiúk, védekezően maguk elé tartva a kezüket, majd egyszerre ugottak be a kocsiba.
- Ó jaj, sajnos nincs elég hely, úgyhogy kénytelenek lesztek futni a kocsi után az ölünkbe ülni - vigyorodott el hirtelen Harry, mire mi felsóhajtottunk.
- De négyen vagytok mi meg ketten! - nyugalom, nem kell kettéosztódással szaporodnotok, biztosan eldöntötték már, hogy melyikőtök melyikük ölébe ül.
- Az nem gond. Sarah ül az én ölembe, Jess meg Zayn-ébe. Liam-nek eleve barátnője van Niall meg remekül megvan lányok nélkül is - kezdem érezni, hogy tényleg a szöszi a legnormálisabb mind közül.
- Hát rendben - egyeztünk bele lazán, de belülről nagyon is tomboltunk. Ez hihetetlen!! Kiderül, hogy a 1D a szomszédunk, aztán náluk alszunk, majd elmegyünk velük várost nézni és az ölükbe ültetnek. Mi ez, ha nem egy valóra vált álom??? *--* :$

A kocsiban a fiúk énekeltek nekünk, meg meséltek pár cikis sztorit, amiken úgy vihogtunk, mint két retardált fóka. Nem sokkal később Louis leparkolt, és mindannyian kipattantunk a kocsiból. Első utunk a Big Ben-hez vezetett, ami nagyon nagyon gyönyörű volt!!!

- Csináljunk egy selfie-t! - közölte Louis, és a magasba tartotta a telefonját, hogy mindannyian beleférjünk a képbe. A lányok biztosan nem a hatalmas eszük miatt lógtak ki a fotóból.
Azzal mentünk is tovább. Egyszer csak azt vettem észre, hogy Harry besorolt mellém, azzal a szívdöglesztő féloldalas vigyorával nézett rám, és gyönyörű zöld szemeivel az enyémeket bámulta.
- Hogy tetszik London?
- Nagyon nagyon szép! - feleltem euforikus állapotban, csillogó tekintettel nézve a srácra. Bármit megtettem volna azért, hogy még közelebb kerüljek hozzá, de nem akartam nyomulósnak tűnni. Szerintem ő örült annak a fél méter távolságnak is, ami köztetek volt.
- Csak úgy, mint te. - ennél eredetibbre nem telik? 
- Jaj, Harry, ne mondj ilyeneket, mert elpirulok - kuncogtam. Harry vicsorgott, pardon, mosolygott, majd mentünk a többiek után. Arra lettünk figyelmesek, hogy Louis egy hatalmas csoport galamb közé fut be, azt kiabálva, hogy "KEVIIIIN!", mire mindannyian felnevettünk. Ez aztán egy érett 22 éves fiatalhoz illő viselkedés. Harry magához von, amin kicsit meglepődök, de nem szólok semmit, hagyom, hogy fogja az oldalamat.
- HARRY AZ ENYÉM! - visít fel Louis. Pár másodperc alatt mellettem terem, elhúzza tőlem a srácot és a vállába temeti az arcát. Harry a hátát ütögeti, amolyan "jól van, majd megnyugszol" stílusban, s értetlen arccal bámul ránk.
Miután mindenki túllépett Tomlinson műsorán, elindultunk a Tower Bridge felé, közben arról meséltek nekünk, hogy milyen volt ott forgatni a Midnight Memories-t. Nem mintha minket ez annyira érdekelt volna, de azért bólogattunk, mint a bólogatós kutyák a kocsiban.
Megálltunk a közelében, és távolról csodáltuk a fényes hidat. A fiúk halványan mosolyogtak biztosan azon elmélkedtek, hogy onnan fogják lelökni a két ribancot, miközben a hidat bámulták.

- Oké, most menjünk a London Eye-hoz. 

Mind egyetértettünk, s elindultunk oda. De ami ott történt, az feledhetetlen élmény volt mindannyiunk számára. :o *------* :$ Ó jaj, szerintem nem akarjuk mi tudni, mi volt...

#Off bejegyzés

Hello, emberek!

Igen, elmarad a szokásos "mosolygombóckák" megszólítás, hiszen ez csak egy gyors bejegyzés. Hamarosan design átalakítás lesz a blogon, ezért egy pár napig nem lesz elérhető a történet. S ha már itt vagyok, szeretném megköszönni a több mint 2600 oldalmegjelenítést, a 43 feliratkozót, a rengeteg pipát és dicsérő szavakkal teli kommentet. De legfőképpen azt, hogy mellettünk vagytok. Legszívesebben minden egyes feliratkozónak egyesével köszönném meg, hihetetlenek vagytok, skacok! :) ♥

Visszatérve... még pár napig elérhető a blog, hogy mindenki el tudja olvasni ezt a bejegyzést, de aztán ne ijedjetek meg, ha nem tudjátok megnyitni. Sajnos - vagy nem sajnos - még visszatérünk, és továbbra is bombázzuk a népet a szarkazmussal teli részekkel. 

Köszönöm, hogy elolvastátok! :)

Lily J. S.xx

Második díj *-* :3

Csácsumicsőtészta, Mosolygombóckák! 

Tudjuk, gonoszak vagyunk, hétfőre ígértük a részt erre már csütörtök van. Vagy várjunk. Péntek. Hoppá.

Nem, most sem résszel érkeztünk, mentségünkre szóljon, hogy... elfogyott a tréfarépa, nincsenek jó poénok, és egy erőltetett valamit nem akarunk kitenni. Igyekszünk még ma feltenni az új részt.

A díjat nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon és még annál is jobban köszönjük Rosewolf-nak! Igazán hálásak vagyunk azért, hogy mikor kaptok díjat nekünk is továbbkülditek, rengeteget jelent! :)

Szabályok:

- Írd ki kitől van 

- Írj magadról 10 dolgot

- Válaszolj 10 kérdésre

- Tegyél fel 10 kérdést

- Küld tovább 10 embernek

- Iratkozz fel a küldő blogjára (sajnáljuk, ezt nem fogjuk teljesíteni, mert csak olyan blogra iratkozunk fel, amit olvasunk is.)

10 dolog rólunk

Aria:

1. El tudom viselni Lily-t. Badum tsss
2. Kiskoromban mindent ABC sorrendbe rendeztem. Ezért vannak a fényképalbumjaimon betűk...
3. A fotelemet szekrénynek, a szekrényemet meg táblának használom. Tele van mindenféle rajzzal. Tök raj.
4. Kíváncsi vagyok a következő 1D albumra. 
5. Wellness héten voltam Lily-éknél. Vagy hat napig nála voltam.
6. Megnéztük a Lucy-t. Néhány résznél becsuktuk a szemünket, de amúgy rohadt jó film.
7. Oda meg vissza vagyok Lily R U Mine? című, még nem publikált történetéért, ami Alex Turner fanfiction lesz. Örülök, hogy már most olvashatom.
8. Taekwondo-zok, mert én megtehetem.
9. Lovagolok is. 
10. Elkezdtem gitározni. Abba is hagytam. De nem haladok jól.

Lily:

1. Aria-val találtunk egy videót, amiben egy pasinak olyan kiejtése van, hogy sírunk. "Alex Turner a kétezer-tízes hajával, tudod, ami a hámbug alatt volt, a krájing lájtning meg ilyesmi..." 
2. Utálom, hogy nem látok a szemüvegem nélkül rendesen, de ennek ellenére nemigen hordom. Inkább állandóan hunyorgok, nem mintha sokat segítene. Általában akkor veszem fel, mikor már fáj a fejem.
3. Van egy Turner nevű cicám, nagyon cuki, csak sokszor már elege van belőlem. 
4. Ha rám jön az "írhatnék", akkor képes vagyok akár hajnali kettőkor elővenni a laptopomat.
5. Csináltam egy Larry-s rajzot (köztudott, hogy nem tudok rajzolni.) De mikor ránéztem, és megnéztem az eredeti képet, amiről másoltam csak annyiban különbözött, hogy fekete-fehér volt. Majd megnézem még egyszer, lehet, csak álmodtam.
6. Az előbb csatáztam Aria macskájával, Bodzával. Asszem' nem bír engem. 
7. Az ötös és a hatos dolog között vagy egy óra szünetet tartottunk mert ettünk, macskáztunk etc.
8. Akkor tudom, hogy abba kell hagynom az írást, mikor tőmondatokat írok a kilométer hosszúságúak helyett.
9. Ha nálam vagyunk, Aria mindig azt kéri, hogy zongorázzak neki. Általában a They Don't Know About Us-t szoktam.
10. Azóta írok, mióta megtanultam. De komolyan, vannak elég régi és ramaty írásaim. Jól esik összehasonlítani őket a mostanival. 

10 kérdés - 10 válasz

Lily:

Mi/mik az/azok a dolog/dolgok, amit/amiket a legjobban imádsz? 

Imádom a bandákat (zenét), a csokit, a wifit, a mobilnetet, a muffint, a kakaót, a pizzát, a filmeket, a könyveket, a sorozatokat, az írást, a kutyákat, a cicákat, a szarkazmust, a posztereket, a laptopom, a telefonom, a fül/fejhallgatóm, a parfümöm... sorolhatnám még napokig. 

Ki az az ember, akiért bármit megtennél? 

Alex Turner *heart eye emoji*

Mit gondolsz magadról? 

Kedves, okos, gyönyörű, vicces - tökéletes. Semmit. Valamikor bírom magam, valamikor nem. 

Mit gondolsz, kibírnál egy hónapot egy tanyán, ahol minden dolgot neked kéne megcsinálnod? 

Ha lenne ott egy olyan pasi, mint a Hannah Montana filmben, akkor igen. Muhaha. 

Milyen fajta kutyát szeretnél és ha van, akkor milyened van? (Ha nem szeretnél kutyát, akkor miért nem?) 

Van két kutyám. Mindkettő fajtiszta keverék. *sírós-nevetős smiley helye*

Lassú vagy inkább gyors zene?

Mikor mi. Ha jó kedvem van, gyors, ha nem, lassú. De szoktam akkor is lassú számokat hallgatni, mikor jó kedvem van. Szóval helyzetfüggő.

Mit gondolsz az olyan sablonblogokról, amik a lehető legsablonosabb szereplőket rakják be, a legsablonosabb történetet írják milliónyi helyesírási hibával, marha kicsi szókinccsel és rengeteg képpel? 

Azokról lehet a legjobb paródiát írni. Utálom őket. Egyszerűen nem értem, hogy miért nincsen senkiben semmi eredetiség. Arról meg ne is beszéljünk, hogy az miért kezd blogba, aki nem tud írni.

Ha bárhogy kinézhetnél, ahogyan akarnál, akkor milyen lennél? 

Nem is tudom. Hát olyan színű szemeim lennének, mint Miley-nak, olyan hajam, mint Demi-nek, olyan alakom, mint Palvin Barbinak, az arcom meg szép lenne. Úgy ennyi. :D 

Szoktál az ismerőseidről mintázni karaktereket a blogodban?

Persze. A főszereplő lányt általában magamról mintázom, persze nem teljesen, csak néhány tulajdonságát kapja tőlem. A többi karaktert pedig a barátaim meg az ismerőseim tulajdonsága alapján építem fel, persze nem mindet. Csak adnak egy kis alapot. 

Melyik/melyek az/azok a dolog/dolgok, amitől/amiktől a legjobban rettegsz?

Még mindig Aria.

Aria:

Mi/mik az/azok a dolog/dolgok, amit/amiket a legjobban imádsz? 

Talán az, amikor kint vagyok a lovardában, és senki nem szól ránk. Bármit csinálhatunk.

Ki az az ember, akiért bármit megtennél? 

Niall Horan. Ez egyszerű.

Mit gondolsz magadról? 

Nagyon lusta vagyok és viszonylag szétszórt.

Mit gondolsz, kibírnál egy hónapot egy tanyán, ahol minden dolgot neked kéne megcsinálnod? 

Attól függ. Csak legyenek lovak. Kérlek.

Milyen fajta kutyát szeretnél és ha van, akkor milyened van? (Ha nem szeretnél kutyát, akkor miért nem?) 

Si-cum van, és mindenképpen valami nagytestű kutyát szeretnék.

Lassú vagy inkább gyors zene?

Lassú.

Mit gondolsz az olyan sablonblogokról, amik a lehető legsablonosabb szereplőket rakják be, a legsablonosabb történetet írják milliónyi helyesírási hibával, marha kicsi szókinccsel és rengeteg képpel? 

Elég sok ilyet olvasok, de rengeteg részt átugrok, mert tudom, mi következik. 

Ha bárhogy kinézhetnél, ahogyan akarnál, akkor milyen lennél? 

Modellkinézetű vagy mi. De Palvin Barbara semmiképp.

Szoktál az ismerőseidről mintázni karaktereket a blogodban?

Nem írok blogot. :D 

Melyik/melyek az/azok a dolog/dolgok, amitől/amiktől a legjobban rettegsz?

A történelem tanárom. Brrr. 

Az utolsó két feladatot kihagyjuk, mivel másnak már nem tudjuk továbbküldeni. Sajnáljuk.

Lily J. S. & Aria H.

Első díj

Sziasztok, Mosolygombóckák! 

Hosszú kihagyás után megérkeztünk, vagyis csak Aria érkezett meg és nem, sajnos nem harapta le egy cápa sem a kis lábujját. Kár.

Megkaptuk az első díjunkat a blogra, aminek elmondhatatlanul örülünk, nagyon köszönjük A. J. Charrière-nek. 

Szabályok:

1. Rakd ki, kitől van!

2. Írj magadról 10 dolgot!

3. Válaszolj 10 kérdésre!

4. Tegyél fel 10 kérdést!

5. Küldd tovább 10 embernek! (Nem biztos, hogy meg lesz...) 

6. Iratkozz fel a küldő blogjára! (Nagyon szépen kérünk mindenkit, hogy ezt ne teljesítsék, csak akkor, ha ők is szeretik a blogunkat. Köszönjük.)

2. Feladat (mivel az első már meg van.)

Lily: 

1. Lilla a nevem.
2. Szinte minden mondatom csöpög a szarkazmustól, sokan mégsem értik. 
3. Annak ellenére, hogy 1D-s blogot írok, már nem vagyok Directioner. 
4. Jelen pillanatban Aria is itt van mellettem, és zenét hallgatunk. (ez nem tulajdonság, de idc.)
5. 675 dal van a telefonom. De ez tuti, hogy csak pillanatnyi állapot, ugyanis naponta 154545676 újat töltök le. De hogy minek?  
6. Az előbb mangós meg ananászos nestea-t ittam. Finom. 
7. Holnap (08.16.) megyünk az árkádba Aria-val. Remélem nem tévedünk el, mint legutóbb. *sírós-nevetős smiley helye*
8. Ma van Tristan Oliver Vance Evans születésnapja, és tudom, hogy ez nem egy dolog magamról, de akkor is, HAPPY BIRTHDAY, TRIS. Ma Aria kidekorált 1D-s tetkókkal. A mellkasomon egy "I'm with the band" feliratú volt. Elég érdekesen néztem ki, de lekapartam.
9. Aria rendelt pizza-t ma az én nevem re. Vagyis nem az én nevemre, mert Mirella lettem. Köszönöm az új nevet a pizzériának.   
10. Van egy képem az asztalomon az 1D-ről. Bekeretezve. Ne kérdezzétek, aputól kaptam karácsonyra.

Köszönöm a figyelmet. *hajlongás*

Aria:

1. Dorina a nevem.
2. Lily-vel ellentétben én hatalmas Directioner vagyok.
3. Ma megleptem Lily-t. Felhívtam telefonon, ami így zajlott:
   Én: Gyere ki a kapu elé.
   Lily: What? Mi bajod?
   Én: Na, gyere ki.
   Lily: Oké.
   Letette a telefont, kijött, és meglátott. Pár másodpercig állt, pislogott, aztán odarohant és megölelt. Megható pillanat volt. 
4. Van egy macskám, amit Lily imád nyúzni. Nincsenek túlzottan jóban.
5. A nyár legmelegebb napján is nyakig takarózva alszom
6. Lily írja helyettem ezeket a dolgokat, én csak diktálom. Közben Rihanna nyivákol énekel a háttérben.
7. Hála istennek most már a No 1. Party Anthem megy. Köszönöm, Istenem. Ordítani kell velem, hogy rendet rakjak a szobámban.
8. Szeretek Lily ruháin élni. Mert Dancsó Péter megengedte, hogy felvegyem őket. 
9. Megvárom a You And I parfümöt, és azt veszem meg magamnak. 
10. A pizzafutár nem tudta, hogy milyen nyelven szólítson meg, ugyanis Lily a háttérben angolul hablatyolt nekem, én meg ugyanígy válaszoltam. Aztán mikor magyarul megköszöntem a pizzát, kicsit furán nézett rám. 

3. Feladat:

Lily:

1. Mi a kedvenc műfajod, miért? (fantasy, krimi, horror stb.)
A romantikus. Nem tudom, szeretem az ilyen könyveket, blogokat, etc. De persze normális kereteken belül, gondolok itt a túl csöpögős dolgokra. 

2. Milyen szemszögből olvasol szívesebben? Lányéból, fiúéból vagy a mesélő szemszögéből?
A lányéból vagy a fiúéból, ez helyzetfüggő. A mesélőjéből semmiképpen, az valahogy nem az én stílusom. 

3. Hogyan írnád le a szobád néhány szóval?
Üres, de nemsokára költözünk, szóval majd kiderül, hogy ott milyen lesz. 

4. Ha nem tetszik egy könyv, leteszed vagy a végéig olvasod?
Egyértelműen leteszem. Nem lennék képes olyan könyvet olvasni, ami nem tetszik. Bár általában beleolvasok a könyvekbe, mielőtt megveszem őket, így ezt el tudom kerülni.

5. Könyvtár/kölcsönkönyv, pdf vagy könyvesbolt? Miért?
Könyvesbolt. Nem szeretem, ha kölcsönadnak egy könyvet vagy a könyvtárból veszem ki, mert akkor muszáj vigyáznom rá. Alapból is vigyázok rá, de így rosszabb. A pdf nem az én műfajom, csak azokat a könyveket olvasom el úgy, amiket amúgy nem vennék meg. 

6. Szoktál blogot olvasni? Ha igen, melyik a kedvenced?
Szoktam, de nem olyan sokat. Nem tudok választani, mindegyiket imádom, amit olvasok. 

7. Megszoktad nézni a könyvek megfilmesített változatait? Szerinted melyik sikerült idáig a legjobban?
Nem igazán, eddig csak a Harry Pottert meg a Csillagainkban a hibát láttam. A Csillagainkban a hiba. Nekem nagyon tetszett.

8. Milyen kapcsolatot ápolsz a kötelező olvasmányokkal?
Van, amelyik tetszik, van, amelyik nem, de nemigen vagyok oda értük. 

9. Van olyan dolog, amitől igazán félsz?
Igen, van. Aria. 

10. Sokat szoktál gondolkodni az általad olvasott könyveken?
Valamelyiken igen, amik általában azok, amik nagyon tetszenek.



Aria:

1. Mi a kedvenc műfajod, miért? (fantasy, krimi, horror stb.)

Romantikus, csak úgy, mint Lily. Az indoklás is ugyanaz.

2. Milyen szemszögből olvasol szívesebben? Lányéból, fiúéból vagy a mesélő szemszögéből?

A fiú szemszögéből. Mert a legtöbb a lányéból van, s szerintem érdekesebb, ha a fiú meséli el a történetet.

3. Hogyan írnád le a szobád néhány szóval?

Lila, annyi poszter van, hogy a fal nem látszik és túl sok cuccom van, amitől nem tudok megválni.

4. Ha nem tetszik egy könyv, leteszed vagy a végéig olvasod?

Olvasok belőle körülbelül ötven oldalt, amire eldöntöm, hogy tetszik, vagy nem. Ha az utóbbi, akkor természetesen nem olvasom végig.

5. Könyvtár/kölcsönkönyv, pdf vagy könyvesbolt? Miért?

Általában kölcsönkérem. Hiszen olyan könyveket olvasok, amiket Lily is elolvasott, mivel neki jó az ízlése. 

6. Szoktál blogot olvasni? Ha igen, melyik a kedvenced?

A nap kilencven százalékában blogot olvasok, a maradék tízben meg alszom és Lily-t boldogítom. Nincs kedvencem, a Dark-os blogokat olvasom inkább.

7. Megszoktad nézni a könyvek megfilmesített változatait? Szerinted melyik sikerült idáig a legjobban?

A Harry Potter-ig jutottam, de a könyvet még nem olvastam. 

8. Milyen kapcsolatot ápolsz a kötelező olvasmányokkal?

Nem bírom őket, ők se engem, szóval nem zargatjuk egymást. 

9. Van olyan dolog, amitől igazán félsz?

A szúnyogoktól. Pfuj.

10. Sokat szoktál gondolkodni az általad olvasott könyveken?

Nem. Nem szoktam gondolkodni. 

4. Feladat:

1. Honnan jött a blogod alapötlete?
2. Vannak posztereid a falon? Ha igen, ki(k)ről, mi(k)ről?
3. Mi a kedvenc dalod? 
4. Mennyi ideig tart megírni egy részt a blogodra?
5. Ha nincs ötleted, honnan szerzel ihletet a történethez?
6. Kedvenc könyved?
7. Milyen blogokat szoktál olvasni? Fanficiton vagy különálló történet?
8. Mi a véleményed a sablon blogokról?
9. Voltál nyaralni? Ha igen, hol?
10. Mivel fogod tölteni a nyár utolsó heteit? 

5. Feladat:

1. Üzenem...
2. Hódítás balatoni módra
3. DARK - Larry Stylinson
4. Szerelem a neten
5. Kin - a deszkás lány naplója

Sajnáljuk, több embernek nem tudjuk elküldeni. Még egyszer köszönjük a díjat, majd jelentkezünk.

Egy kis szünet

Hello, sziasztok, Mosolygombóckák!

Nem, ez most nem egy új rész, bár gondolom erre rájöttetek a címet olvasva - kivéve, ha ti is olyan üresfejűek vagytok, mint a blogunk két főszereplő lánykája. Bár ebben erősen kételkedem.

A bejegyzés címét ki szerettem volna egészíteni egy idézettel ("jóból is megárt a sok"), de inkább nem tettem. Egyrészt, mert a betűtípus miatt lehet, nem is lehetett volna rendesen elolvasni, de ez nyilván az én hibám, hiszen én vagyok felelős a design-ért. Szégyelld magad, Lily. Másrészt, mert nem akarom, hogy... mit is akartam? Na, mindegy, tényleg jót tesz egy kis szünet.

Nem, ihlethiányról szó sincs, időnk meg mint a tenger. Az egész annyiból áll, hogy Aria most gonosz módjára elment egy hétre, engem meg itt hagyott teljesen egyedül, miközben ő a Balatonban lubickol. Remélem leharapja egy cápa a kis lábujját!

Ez a bejegyzés nem magyarázkodás, csupán figyelmeztetni akarlak - igen, E/1, mert most egyedül írom a bejegyzést, hajnali negyed kettőkor, mert én megtehetem - titeket, hogy nem tudtok tőlünk megszabadulni, az egy hetes szünet után újra belevetjük majd magunkat az írásba, remélhetőleg még több poénnal tudunk szolgálni. A hatás elérése érdekében majd lopok egy-két tréfarépát Louis-tól, aki bízzunk benne, ezért nem akar majd engem máglyára vetni.

Szerintem jobb lenne nyugovóra térnem, mert így lassan fél kettőkor egyre fárasztóbb vagyok, plusz a poénjaim is bénák, szóval...

Lily lelép. Peace (tuti, hogy nem jelzi ki a menő emoji-t a neten.)

Csók mindenkinek!

NLIL - 2. rész | Üvegezés

Ahoy, Mosolygombóckák! 

Meg is hoztuk a második részt, s itt a szokásos köszöntő szöveg, amit ezer százalék, hogy a kilencven százalékotok el se olvas, de nem baj, szeretjük koptatni a billentyűzetet. 

Nagyon köszönjük ezt a rengeteg pozitív megjegyzést, több, mint 30 tetszett pipa érkezett az első részre, 8 komment, már majdnem 30 felirarkozónk van, és... wow. Hihetetlen, el sem tudjátok hinni, mennyire sokat jelent ez nekünk! :)
Na, de a részre rátérve. Reméljük elnyeri a tetszéseteket, s, ha minden igaz, érkezünk még egy kis meglepetéssel is nektek, de lehet, nem ma. Bár reméljük, hogy összejön.

Jó olvasást kívánunk!

Lily J. S. és Aria H.xx

2. rész | Üvegezés

*Sarah szemszöge*

Mind a heten helyet foglaltunk a hatalmas, kör alakú asztal körül. Harry elment piáért, Louis meg elvigyorodott. Biztos bejelenti, hogy terhes.

- A szabályok egyszerűek: aki felé az üveg kupakos fele mutat, attól kérdeznek, aki pedig pörget, az teszi fel a kérdést. De eddig nyilván tudjátok. Aki nem csinálja meg a feladatot, annak meg kell húznia a whiskys üveget. Értve vagyok?

- Igen – bólintottunk egyszerre.

Harry vissza is tért egy üveg Jack Daniel’s társaságában. Lehuppant Jessica és közém, majd vigyorogva letette maga mellé a földre. Liam megfogta az asztalra készített üres ásványvizes palackot, majd felkiáltott: én kezdek. Nem mintha nem lett volna elég egyértelmű számunkra a szándéka.

Pörgetett is. Az üveg Zayn felé mutatott.

- Nos, Zayn – gondolkozott el Liam. – Nyald meg a falat.

- Ez nem lesz nehéz.

Lazán felpattant, és már ment is teljesíteni a feladatot. Meg is csinálta, arca fintorba torzult, és folyamatosan köpködve jött vissza felénk.

- Várj, hozom az esernyőt! – kiáltott fel Louis. Mindenki felröhögött. Pedig elég béna poén volt. Jobb lenne, ha tréfarépát reggelizne.

- Ha-ha-ha – imitált nevetést Zayn. Mikor mindenki tovább lépett Louis rögtönzött poénnak csúfolt beszólásán, folytatódott a játék, és a festékes nyelvű Zayn Malik pörgette meg az üveget. Ami pedig azt jelezte, hogy Niall-nek kell teljesítenie a feladatot. A bökkenő csak az, hogy a szöszi nem ült a széken. Talán mégis jött Isten, csak rossz embert vitt magával.

- Niall? – nézett körbe Zayn értetlenül. Tekintete végül megakadt a kanapén, amin az ír gyerek gubbasztott, kezében egy szelet pizzával. A bejárónő Louis ébredt fel először a sokkból.

- Te hogy kerültél oda? És honnan van pizzád? – kérdezte hitetlenül, furcsa arckifejezéssel méregetve Niall-t. Aki abban a pillanatban, hogy Louis kimondta a „pizza” szót, fogta az említett ételt, és bedugta a párna alá.  

- Miről beszélsz? – vonta fel a szemöldökét úgy nézve ránk, mintha mi lennénk a hülyék. Van benne valami.

*Jessica szemszöge*

Szinte már mindenkinek meg kellett csinálnia valamit, a fiúk néha – gondolom csak poénból – nem csinálták meg a feladatot, és meghúzták a whiskyt. Nem poénból, ha én ennyi idiótával lennék összezárva, tuti, hogy inkább leinnám magam a sárga földig, csakhogy ne kelljen élveznem a társaságukat.

Louis következett, gyakorlott mozdulattal pörgette meg a palackot, ami Harry-re mutatott. Mintha a göndör megérezte volna, hogy elérkezett a veszte, grimaszba torzult az arca.

- Nos, Harry – vigyorogta Louis úgy, mintha Harry lenne a vacsorája. – Csókold meg Sarah-t! – tudja, tudja és tudja, hogy Harry-nek ki jön be anélkül, hogy megkérdezte volna! Egy kibaszott mágus!

Harry öklendezni kezdett, kirázta a hideg, és magában kijelentette, hogy inkább a halál, minthogy ezzel a csajjal kelljen smárolnia. Szóval a fejét tiltakozva ingatta, majd megfogta a whiskyt, s szinte az egész tartalmát felhörpintette. De még ez is kevés volt ahhoz, hogy felébredjen a sokkból. Harry rögvest Sarah felé fordult, s még mielőtt felfoghattuk volna, hogy mi történik, megcsókolta. A fiúk huhogni kezdtek (mik ezek, baglyok?), meg füttyögni, Harry meg csak a középső ujját mutatta fel válasz jeléül. Sarah meg úgy vigyorgott, mint egy tejbetök.

- Most én jövök – jelentette ki, és az üveg már pörgött is. Még mindig pörgött, a jelen lévők már majdnem elaludtak, de aztán hirtelen megállt, és Zayn felé mutatott.

- Nos, pajtikám. Tudom, hogy milyen jóban vagy a vízzel, ezért egy egyszerű feladatot kapsz: ugorj be a medencébe. Ruhástul.

Zayn arckifejezése elkínzottá vált, ha jellemezni akarnám, valami olyasmi volt, mintha azt tátogná az ég felé nézve, hogy „miért?!”. De aztán erőt vett magát, és férfi módjára átvágtatott az egész házon, hogy aztán a medence elé érve beugorhasson a hideg vízbe.

- De mi lesz a tökéletesen belőtt sérómmal? – annak már úgyis mindegy.

- Túl fogod élni, Zayn – rántotta meg a vállát Harry.

Mikor Zayn öt perc elteltével sem ugrott, mindannyian elkezdtük, kántálni, hogy ugorj. Ő meg megtette. De alig ért bele a vízbe, már jött is kifelé. Megtapsoltuk, mert hát legyen egy kis sikerélménye a huszonegy évesen úszni nem tudó Zayn-nek.

- Van egy ötletem – vigyorogta. Előre féltünk. De amikor közelebb lépett hozzám, egyszerre nevettem és sírtam volna. Aztán lazán az ölébe kapott, majd a fiúk felé fordult. – Valaki fogja meg a másikat. Ne maradjanak már szárazon.

Mindegyikük elvigyorodott, a barátnőm tengerimalacokat megszégyenítő módon kezdett el visítva szaladni a göndör barátunk elől, aki ezzel megnyert egy beutalót a fülészetre. Könnyedén utolérte, bár a gólyalábait tekintve nem volt nehéz dolga. Megragadta a barátnőm csuklóját, aki abban a pillanatban befogta a lepénylesőjét, és „én most nagyon meg vagyok ijedve” tekintettel meredt Harry-re. Aki kihasználta az alkalmat, és az ölébe kapta Sarah-t.

- Na, ússzanak egy kicsit a ribancok lányok – vigyorogta, majd Zayn-nel az oldalán – akinek én ültem az ölében – a medence széléhez ment.

 - Várjatok, mi nem tudunk úszni! – kiáltotta Sarah kétségbeesetten. Nyugi, majd utánatok dobom a Csőrikés karúszótokat. A probléma az volt, hogy a fiúk közben elértek a „háromig”, így nem törődve Sarah kijelentésével meglendítettek minket. Abban reménykedtem, hogyha nem nézek le, akkor nem esek be a vízbe, de aztán rá kellett jönnöm, hogy nem mesefilmben vagyunk. Tekintve az IQ szinted, elmennél te mesehősnek is. Így hát, sajnos vagy nem sajnos (én az utóbbira voksolnék) mindketten beestünk a vízzel teli medencébe. A fiúk meg csak röhögtek rajtunk. De aztán Harry észbe kapott, és kirántott minket (párizsi szeletnek) a medencéből. Csöpögött a ruhánkból a víz, s nagy valószínűséggel úgy néztünk ki, mint két elbaszott mosómedve. De Harry-nek és Zayn-nek nyilván így is tetszettetek. Zacskót a fejetekre és már mehet is a menet.

NLIL - 1. rész | Találkozás a bandával *-*

Sziasztok, Mosolygombóckák!

Nagyon-nagyon örülünk annak, hogyy ennyire elnyerte a tetszéseteket a blogunk. Hihetetlen, nem gondoltuk volna, hogy ennyien feliratkoznak már az első nap.

Amúgy a gyomorforgató becenevet nem gondoljuk komolyan, facebookos ajánlás keretében döntöttünk úgy, hogy kitalálunk Nektek, olvasóknak valami megszólítást. Reméljük tetszeni fog.

Szeretnénk még annyit elmondani, hogy az alaptörténetet nem lopjuk senkitől, csak egyszerűen tisztában vagyunk azzal, milyen típusú sablonblogokkal van tele a blogspot. 

Ezzel a bloggal természetesen nem a sablonblogírókat akarjuk kiparodizálni - vagyis de -, szóval senki ne vegye magára az itt olvasott dolgokat.

A részek terjedelmét tekintve: próbálunk hosszú részeket írni, de tekintve, hogy egy sablon blog leginkább az egy oldalas részekről híres, ezért nemigen tudunk ennél hosszabbakkal szolgálni.

Még egyszer: köszönjük szépen a bizalmat, és itt is lenne az első rész; remélhetőleg ennél már csak jobb lesz. Jó olvasást,

Lily J. S. és Aria H.Xx

1. rész | Találkozás a bandával *-*

Jess-el éppen a szobámban lazultunk. Ami annyit jelent, hogy max hangerőn hallgattuk a One Direciton CDimet és közben pattogatott kukoricát zabáltunk. :D Mert ugye mi mást csinálhatna két hatalmas 1D fan, akik 0-24ben róluk fantáziálnak? Jessica még azt is megengedte, hogy kisminkeljem, pedig ilyen ritkán fordul elő. De nem baj, legalább emberi kinézetet varázsolhattam neki.  

Hangos kiáltást hallottunk lentről. Csak nem a halál tört rájuk?

- Kislányom, gyertek, sütöttem sütit! - mondta anya, mi pedig azonnal lerohantunk a lépcsőn. A barátnőm majdnem leesett a lépcsőn, úgy futott. :”D És ezt nyilván egy „kettőspontnagydével” kell kifejezni, hiszen hosszadalmas lenne leírni, hogy ez mennyire megnevetteti Sarah-t.

- Juj, süti! - lelkesedett Jess, és el is akart venni egy darabot. El akart venni, de jött Superman és megmentette Jessica fogainak épségét, ugyanis a lány arról ismert, hogy nemigen mos fogat.

- Nem-nem!! - csapott rá anya a kezére, mire ő lebiggyesztette alsó ajkát. - Ez a szomszédoknak lesz, életem!

- De ez nem ér, mi nem is kapunk sütit? Nem, de kaptok kárpótlásul két fogpiszkálót.

- Nem aranyom, maximum akkor, ha a szomszédok megkínálnak - nevetett fel anya. Az 1D-s fiúk a gavallérságukról ismertek, nem?

- Hát jó. L

Jessicaval el is indultunk, hogy gyorsan lepasszoljuk a szomszédoknak a sütit. Mert ugye még nem tudták, hogy kik is az ő szomszédságukban élő emberkék. Lassan mentünk, de így is hamar odaértünk.  Becsöngettünk. Aztán vártunk, hogy megjelenjen előttünk Isten, és közölje velünk, hogy megszabadít minket a földi élet fáradalmaitól (egyúttal a többi embert is a fájdalmasan közhelyes történettől) s elvigyen minket a túlvilágra.

- Miben segíthetek? - kérdezte egy ismerős hang. Úr isten! Ez  Isten Louis Tomlinson! De hát mit keres itt? Ő a bejárónő.

- Csak hoztunk nektek egy kis sütit. Mi vagyunk az új szomszédok - mosolyogta Jess, de tudtam, hogy ő is ugyanannyira örül, mint én. Majd kiugrott a bőréből! Csak nem mutatta. Vagy csak rossz emberismerő vagyok.

-Ó, hát, köszi - mosolyogta Lou. Próbálta leplezni, hogy mennyire rosszul van a két előtte álló lánytól, akik látszólag nem akartak tágítani a One Direction rezidenciától. - Nem jöttök be? – nem.

-De! - vágtam rá. Már mentem is volna Lou után, de Jess visszarántott. – Mi az?!

- Ezt nem hiszem el!! - visította. Hogy nem szakadt ki a körülöttünk levők dobhártyája?

- Én sem! A One Direction a szomszédunk!! – állapítottam meg. Nem mintha amúgy nem lett volna egyértelmű mindkettőnknek, hogy az előbb nem Brad Pitt állt előttünk, hanem Louis Tomlinson, de kötelességemnek éreztem jó rajongó módjára hangosan kimondani azt, ami a fejemben volt. Mert ott csoda, ha van valami.

Miután kitomboltuk magunkat, bementünk. A ház csodaszép volt és nagy! Mert hát öt nem kevés pénzzel rendelkező hímnemű egyed nem lakhat egy harminc négyzetméteres lyukban. Az összes 1D tag a nappaliban ült, mivel olyan nagy kanapéjuk volt, hogy elfértek.  

- Öhm sziasztok – köszöntünk - félénken. Figyelmemet nem tudta elkerülni, hogy mindannyian végigmértek minket. Jó alaposan. Mit is vártunk öt pasitól?

- Ők az új szomszédok, srácok – vigyorogta Louis. Harry pattant fel először, hogy bemutatkozzon. Hogy szalaszthatna el egy ilyen alkalmat a nőcsábász Styles?

- Harry vagyok - nyújtotta nekem a kezét, valószínűleg abban a hitben, hogy nem ismerem. Elpirulva megfogtam. Szerelmet érzek. Ja, nem, ez a parfümöm.

- Sarah - mosolyogtam belenézve zöld szempárjába. Még jó, hogy nem az öve alá nézve tudod le a bemutatkozást.

A többiek is mind bemutatkoztak mi pedig úgy tettünk, mintha nem ismernénk őket.

 - Kóstoljátok meg a sütit! - kértem őket mosolyogva. Niallt nem kellett kétszer kérni. Mert kihagyhatatlan egy történetből az a tény, miszerint az ír szöszi non-stop zabál.

Mikor mindannyian megbizonyosodtak arról, hogy nem adtunk nekik mérgezett sütit, hiszen nem terveztünk még tömeges gyilkosságot, elkezdtünk beszélgetni. Sok téma szóba került, kivéve a prosztata probléma, no meg a hüvelygomba, sokat nevettünk. Aztán Louis egyszer csak elkiáltotta magát:

-         - Üvegezzünk!

Mindannyian egyetértettünk vele. Persze, hiszen ez remek lehetőséget ad arra, hogy bűntelenül smároljanak bármelyikükkel.

New Life In London *-* - "Prológus"

Sziasztok!!! Halmozom az írásjeleket, mert az ember egy felkiáltójelből nem jön rá, hogy a mondat nem kijelentő. A nevem Sarah Smith, hiszen mi más lenne, mint egy agyonhasznált keresztnév egy szintén minden blogon megtalálható vezetéknévvel. 18 éves vagyok,  mert az egydés srácok nem jönnének össze annál fiatalabbakkal, és a szüleimmel nemrég költöztünk Londonba!!! *-* Képzeljétek, a legjobb barinőm is jött velünk!! OMG <3

Anyukámat Ashelynek, aput Josh-nak a cicámat pedig Harry-nek hívják.J mosolygós smiley meg mindenféle más hangulatjel nélkül nem is lenne teljes a blog. Most felvetődhet bennetek a kérdés, hogy mégis miért lett ez a kiscica neve? Elárulom!! Azért, mert Harry Styles, a szexi göndör 1D tag szereti a macskákat. Ki gondolta volna? És hát hála istennek hímnemű a macskám így nem kellett belőle transzvesztitát csinálnom.

Apa szerint nagyon jó lesz ez a Londonba költözés, mert ott jó kis iskola van, ahol tudok tanulni. Nem mintha megtenném. Meg a barátnőm is. Aki azért jöhetett velünk, mert hisztiztem, hogy nélküle nem megyek sehova!!!! Anyuék szerencsére ezt megértették. 

Gazdag családunk van, ezért nem okozott gondot egy plusz fő magunkkal vitele. Egyértelmű, hiszen herrisztájlsz nem jönne össze egy szegény csajjal.