Nem igazán szeretném szaporítani a szót, remélem, tetszeni fog nektek az új rész (jelzem, hajnali kettőig dolgoztam vele annak ellenére, hogy háromnegyed háromkor már kelnem kellett, szóval ha nem tetszik, akkor se szólhattok egy szót se!)
Jó olvasást kívánok, igyekszem a következővel.
*Jessica
Mellékszereplővagyokdenekemiskijáregyrész szemszöge*
Miután
Zayn lelépett, végre
előrángathattam a szekrényben rejtegetett Mohamedet és
közölhettem vele, mennyire szeretem,
egyedül maradtam, és a telefonomat kezdtem nyomkodni. Lentről
hallottam, hogy Harry és Sarah valami filmet néznek éppen, ezért
nem akartam lemenni és megzavarni az együttlétüket. Most békültek
ki, szükségük van egy kis magányra.
Szóval
csak a szörföztem a neten. Én
meg úsztam a könyvemen.
És találtam egy cikket, ami nagyon felkeltette az érdeklődésemet.
Arról szólt, hogy Zayn-nek barátnője van, s láss csodát, én
voltam ott! Olyan felemelő érzés volt végre a saját képemet
látni egy ilyen cikken belül, s nem valami random csajt! Úgy
éreztem, hogy én vagyok a királynő, hogy kijár nekem a
tisztelet, és mindenki hajlongani fog nagyságom előtt, amiért
Zayn Malik jobbján állok! Öhm,
ez egy kicsit abszurd, kedves Jessica.
Fel
is hívtam a szerelmemet, bepötyögtem a számát – mert igen,
fejből tudom –, és mikor felvette, olyan édes párbeszédekbe
kezdtünk, hogy el lehetett volna süllyedni a nyáltengerben!
– Babócám,
te kis árva, ha kicsivel szebb lennél, még kekszet is kapnál! –
jegyezte meg Zayn nyájas hangon, én pedig pillogva kerestem a
bogarat, ami lecsaptam, a plafonon.
– Jaj,
egyetlen gyönyörű, önimádó Zayn-em, tudtad, hogy fent vagyunk
az interneten?
Kínos
csend. Tökéletesen
megformázza azt a filmben lévő jelenetet, mikor valami nagyon
hatásvadász zenét vágnak be, hogy kifejezzék a másik
meglepődését.
–
Hogy
mi? – Zayn
lesápadt, a két arab fiatalember extrém módba váltott, s
szélsebesen kezdte el legyezni a levegő után kapkodó Malik-ot,
nehogy az elájuljon hatalmas meglepetésében.
– Rosszat írtak rólam? Vagyis… rólunk?
–
Mi?
– nevettem fel hitetlenül. – Dehogyis, az egész emberiség
minket ünnepel! – legfeljebb
egy párhuzamos univerzumban.
–
Ó,
akkor jó. Nehogy lehúzd a hírnevemet! Hidd
el, rich bitch, enné jobban már nem tudja.
Teljesen
kiakadtam. Hogy lehet valaki annyira öntelt, hogy folyton csak
magával foglalkozik? Ez undorító! Szívi,
Maliknak pont te kellesz a legkevésbé. Elvan ő egyedül is. Ott a
tükör meg a jobb keze.
–
Hívj
fel, ha már nem vagy ennyire nagyképű – csaptam le a telefont
diadalittasan, de közben mégis szomorúan :'((( Zayn
eközben ujjongani kezdett otthon, pezsgőt bontottak a srácokkal,
Louis pedig SMS-t írt Harry-nek, hogy minél előbb rázza le a
csajt, mert grillezni akarnak.
–
SARAH!
– üvöltöttem fel bőgés közben, a vállaim meg-meg rándultak,
az orrom folyt, a könnyek végigszántották az alapozótól és
púdertől felismerhetetlenné vált arcom. Nem érdekelt, hogy a
húszezer forintos Topshop pólómra csordulnak fájdalmam jelei, de
még az sem, hogy a Louis Vuitton táskám a bunkó, paraszt,
nagyképű Zayn-nél maradt, mert tudtam, hogy lesz másik. A
legjobban az fájt, hogy a szerelmem nem törődik velem. Azta,
de rossz lehet neked, hogy mindent megkapsz, csak egy pasit nem. Zayn
helyében én futva menekülnék tőled.
Sarah
olyan gyorsan futott fel, hogy szinte orra bukott a lépcsőn;
hallottam, ahogy feljajdult. De aztán kicsapta az ajtót, mintha
valami szupersztár lenne, a nyakamba ugrott, és vigasztalni
kezdett. A végére már együtt bőgtünk, mert kiderült,
hogy Harry odalent nem akarta megsütni a szomszédtól kapott
krumplit (?????!?!?!?!?!?!?!?!). Ez
a zárójeles valami nagyon kellett ide. Hölgyeim és uraim, Szent
Maunikasó Gimi.
Végül
Harry lecsalogatott minket, összepakoltuk a fürdőruhánkat, és
elmentünk a strandra.
Harry
vezetett, nagyon koncentrált, mert a nyelve hol jobb, hol baloldalon
lógott ki a szájából, hunyorgott, és figyelte az utat.
–
Harry,
valami probléma van? – vonta fel a szemöldökét Sarah teljesen
megijedve. Féltette a barátja egészségi állapotát. Ember,
mellettetek csoda, ha nem kap epilepsziás rohamot.
– Nem,
nincs – rántotta meg a vállát. – Csak félek, mert nincs nálam
jogsi.
Ahogy
kimondta, egy rendőr vijjogni kezdett, félreállíttatott minket,
és Hazza iratait követelte. Bajsza volt, lehetett vagy százhúsz
kiló, és olyan morcosan nézett, hogy azt hittem, meghalok. Kár,
hogy csak azt hitted.
Harry
sírni kezdett. Szerintem
nem is a jogosítvány miatt, inkább a két mellette ülő
nőszemélytől lett ennyire labilis érzelmileg.
–
Uram,
kérem… ma átjött hozzánk Isten
a szomszéd, krumplit hozott, ezért a jogsimat leraktam valahová,
és elfelejtettem elhozni de nem büntethet meg! Én vagyok Harry
Styles!!4!!4!NÉGY! – könyörgött Harry kiskutya szemekkel.
Igazán
hatásos, ezek után nem csak bírságot kapsz, de még a dutyiba is
elmehetsz egy wellnesshétvégére.
– Te
vagy az a srác a One Direction-ből?! – lepődött meg a rendőr.
Elkerekedtek a szemei és boldogan nézett Harry-re.
– Én!
– avanzsált Harry gorillává; a mellkasát kezdte ütögetni.
–
Csúcs!
Akkor te dupla annyit fizethetsz, egyszerűen röhejes, amit
csináltok! – firkantotta le a rendőr a bírságot a lapra, majd
Harry képébe nyomta. Azt
hiszem, meg is van a kedvenc szereplőm. Hajrá, bajszos úr!
Harrry
a számot látva elájult, Sarah próbálta élesztgetni, de ebből
az lett, hogy a srác totál kiütődött. Ott maradtunk, egyedül, a
semmi közepén igazából
három utcával odább a lakásotoktól, de maradjatok csak ebben a
hitben.
Tudtam, hogy közeledik a vég. Sarah-val riadtan egymásra néztünk,
és sírni kezdtünk. MENTSETEK KI INNEN!!!!!!! :(((((((
Ki
kellett eszelnünk valamit. Haza kellett jutnunk!!
Hogy
hazajut-e Sarah és Jessica, az a következő részben kiderül!!!!!